"Isten ezt mondta Mózesnek: Vagyok, aki vagyok!"- 2.Móz. 3,14
Negyven évig kellett érnie Mózesnek Isten türelem-iskolájában. Itt a juhok pásztorlása közben elég türelmet tanult ahhoz, hogy Isten nagy, türelmetlen népének vezetője legyen.
Isten megjelenik neki a csipkebokorban, amely ég, de nem emésztődik el. Elhívja a nagy feladatra, hogy Izraelt Egyiptomból kivezesse, hogy Izrael megtudja, ki az ő megmentője és segítője. Mózessel megismerteti Isten az Ő szent nevét: "Vagyok, aki vagyok" - a Változhatatlan.
Isten ezzel azt akarja mondani, hogy Ő nem olyan, mint az ingatag, szeszélyes emberek. Nála nincs változás, sem világosságnak és sötétségnek változása. Ő szereti a világosságot és gyűlöli a sötétséget, a rosszat, a gonoszt. Kezdettől fogva - gondoljunk csak az özönvízre - így jelentette ki magát Isten.
Mózesnek a saját életén kell megtapasztalnia, hogy Isten a hatalmaskodást és igazságtalanságot, a kevélységet, akaratosságot és öndicsőítést gyűlöli. Most Isten dicsőségéről Izrael népe előtt is bizonyságot kell tennie. - Vegyük ezt mi is szívünkre!
Senki sem gondolja, hogy Isten könnyen veszi a bűnt, s azt kedveltjeinek elnézi. Az utolsó ítélet napján erről majd mindnyájan meggyőződünk. - De változhatatlan az Ő örökkévaló szeretete is. Mózes ezt személyesen megtapasztalta és most újból átélhette. Változhatatlan Isten üdvterve mind népére, mind az egyes emberre nézve. Változhatatlan az Ő elhívása Isten országának nagy feladataira. Ezt tapasztalja meg most Mózes csodálatos módon.
Ha valakit Isten eszközül kiválaszt, azt fel is készíti. Mi, szegény, megbízhatatlan emberek megnyugodhatunk, az Ő örökkévaló, soha meg nem változó szeretet-tervét szemlélve, amellyel bennünket a világ teremtése előtt szeretett. - "Vagyok, aki vagyok".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése